Szentháromság Templom, Mád

Színház

A TEMPLOM ÉS A KOLOSTOR TÖRTÉNETE

Szolnok város egyházi történetét a török előtti időkben teljes homály fedi. Mindössze két konkrét adat van: 1270. Körül Szolnok Főesperesség a váci egyházmegyében, két templom van: az egyik a várban, a másik kívül.

A török idők alatt Gyöngyösről és Szegedről jöttek ferences barátok, a katolikus hívek lelki igényeinek kiszolgálására. (Oltalom-levél 1627-ből Mehmed begler-bégtől!)

A török kiűzésekor 1685-ben a felmentő seregekkel együtt érkezett Leiterer Bernardin ferences tábori lelkész, aki egy ideig itt maradt. A mecsetté alakított vártemplomban állított fel ideiglenes oltárt, hogy a hálaadó istentiszteltet be tudja mutatni. A következő évben egy ferences konvent jött létre a mecset melletti épületben. Azonban a Thököly féle felkelés, majd a Rákóczi Szabadságharc viharos éveiben igen nehézzé vált az egyházi élet... 4 évre teljesen kiürült a város, majd amikor 1710-ben a néppel együtt a ferencesek is visszajöttek, az akkori várkapitány valami oknál fogva nem engedte be őket a várba, ezért a város szélén telepedtek le, ahol vesszőfonadékból, sárból, nádból templomocskát, deszkákból cellákat építettek. Történt azonban, hogy a váci püspök értesítette a ferenceseket, hogy 1718 őszén bérmálásra szándékozik Szolnokra jönni, a barátok méltó helyet akartak, ahol a püspököt fogadhatják. Ezért a vártemplomot, amelynek falai tető nélkül álltak, ideiglenesen rendbe tették, s rövid időre a mellette levő épületbe költöztek vissza. A kijavított vártemplomot a helyőrség templomává tették, és a városban lakó németek számára tartottak ott istentiszteletet, a városban épült templom pedig a nép plébániatemploma lett, s ezt a tisztét egészen a 20. század. közepéig betöltötte a ferences atyák vezetésével. A Vár templomot 1932-ben emelték plébániai rangra.

Ugyanebben az időben, 1718-ban, Bezdiczky Ignác jámbor és építkezésekben is jártas sótiszt kezdeményezésére megkezdődik egy kápolna építése, ami a mai nagytemplom szentélye. Mivel ezekben az években a város lakossága rohamosan növekedett, várható volt, hogy hamarosan nagyobb templomra lesz szükség. Ezért a kápolna, amit 1723-ban már használatba is vettek, úgy épült, hogy bővíthető legyen. A szentélyhez kapcsolódva megkezdték a kolostor építését is. Az első traktus, amely most a Belvárosi iskola irányába néz, 1729-ben készült el, a déli szárny, ahol az ebédlő és egyéb kiszolgáló helységek vannak 1733-ban. Az építés tervezésével és lebonyolításával egy jónevü, olasz származású, egri építőmestert, Giovanni Carlone-t bízták meg, aki jól tudott magyarul, hiszen a munkaszerződést magyar nyelven írták meg.

Hamarosan kicsinek bizonyult az újonnan felépített kápolna és korábban, mint gondolták, már 1736-ban el kellett kezdeni a bővítést, a mai nagytemplom hajójának építését. Ez a 40-es évek végére el is készült, a kolostor Ny-i szárnyával együtt. Azonban most a szentély bizonyult kisszerűnek, ezért a hívek adományából 1750-től a mai apszissal kibővítették a szentélyt és mögötte tornyot emeltek.

A templom alatt kripta is épült, az ott lakó ferencesek temetkezési helyéül. Utoljára 1849-ben temették oda Kossuth Lajos húgának egy éves kisfiát. Az elmúlt években sikerült kitakarítani és rendbe tenni a kripta egy részét, ahol most urna-temető működik.

Az érett barokk stílusban felépült templom - 1754-ben készült el. Az 1750-es évek elején a templom belső berendezési tárgyai is elkészültek, tehetős, jómódú polgárok ill. különféle iparos céhek adományaiból. A mellékoltárok és az impozáns szószék a híres budai ferences műhelyből származik, és a restaurátorok szerint mesterük, a kor leghíresebb művésze ebben a vonatkozásban: Konti Lipót Vilmos. A torony a mai díszes felső részét 1835-ben kapta meg. A tornyon levő kereszt aranyozásánál 34 körmöci aranyat használtak fel.

A 19. Században nagy megrázkódtatás érte a templomot. 1867 és 69 között megdőlt a torony (a mai Belvárosi iskola irányába). Nem egyértelmű, hogy mi okozta. Két magyarázat: a) földrengés (furcsa, hogy más nem rongálódott meg csak a torony) b) talajvíz: A Historia Domus szerint: a toronytól néhány méterre egy árok volt. A Tisza áradásakor az árok megtelt vízzel. A víz elöntötte a kriptát is. Az elsarasodó talaj a torony alapjaiban okozott statikai elváltozást. A helyreállítási munkákat egy bécsi mérnök (Kleinwechter János) vállalta. A torony fundamentuma alá ástak, megerősítették az alapot és így kényszerítették, hogy eredeti helyére billenjen vissza. A merész és kockázatos terv sikerült. A munkálatok közben a főoltárt szét kellett szedni, hisz alatta kezdték meg az ásást a torony alá. A következő évben már a torony és a főoltár is a régi helyén volt. A torony azóta is szilárdan áll.

A templom a Szentháromság tiszteletére épült. Még a templom felépítése előtt a ferences atyák püspöki engedéllyel megalapították a Szentháromság társulatát. A társulatnak a hitélet elmélyítésén kívül szociális feladatai is voltak. A szegények számára háromszögletű ládácskákba tették adományaikat. Ami egész évben összejött, azt a Szentháromság ünnepén - ami a templom búcsújának napja - elosztották a legjobban rászorulók között. A Szentháromság kultuszának jelével mindjárt a nagytemplom főbejáratánál találkozhatunk. Két angyal között ott látható a Szentháromság kőből faragott szobra (1752-ből), melyet a 250 éves jubileumi évfordulóra sikerül helyreállíttatni eredeti szépségébe!

A főoltár 1889-ben készült el a mai formájában, tehát jóval későbbi, mint a mellékoltárok. (az előző a torony bedőlés miatt ment tönkre) A hármasan tagolt főoltár alsó képe a Szentháromságot ábrázolja (olajfestmény), mellette szent Péter és Pál szobra. A középső mezőben a mennybe fölvett Boldogasszony képe, mellette szent Ferenc és szent Antal szobrával, a felső szinten szent István király felajánlja országát a Magyarok Nagyasszonyának. Mellette szent Katalin és szent Erzsébet szobra látható. Az oltár impozáns felépítményét a Golgota jelenete fejezi be: a megfeszített mellett a fájdalmas Anya és szent János apostol szobra.

A ferences atyák a hitélet irányítása mellett a 19. században óriási részt vállaltak a város kulturális életében, főleg az oktatás területén. 1817-ben szerződést kötött a város bírája a szerzettel, melynek értelmében átveszik a „nemzeti fiúiskolát”. Később ezt bővítették, majd (1835-ben) felépült a 6 tantermes iskola (Templom u.10.) A 48-as szabadságharc idején kórházzá alakították át, majd különféle nehézségek miatt csak 62-ben tudták folytatni az oktatást. 1887-ben az állami gimnázium megalakulásával szűnt meg a ferencesek ez irányú tevékenysége

Frissítve: 2016-06-08 11:35:09

Látnivalók a környéken

Római Katolikus Templom

Mád

A templom hatalmas gótikus eredetű építmény.

Zsinagóga

Mád

A Zsinagóga 1795-ben épült copf stílusban. 2004-ben felújították, előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Úri Borok Pincészete

Mád

A régi történelmi pince kitűnő borokkal várja vendégeit.

Első Mádi Borház és Bisztró

Mád

A hely, ami összeköt minket! Ez az első olyan borbisztró, amely igyekszik összefogni és méltó környezetben bemutatni a mádi borászatok munkájának gyümölcsét. A borok mellé bisztró ételeket főzünk, v...

Gusteau Kulináris Élményműhely

Mád

Tokaj-Hegyalja szívében Mádon, boréttermünkben a borokról szól az élet. Ételeinket a borok inspirálják, az étlapunkon a terroir nem csak a borokon mutatkozik meg, hanem az alapanyagokon is. Küldetésü...