Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom, Márianosztra

További képek

Képek forrása: http://www.itthon.hu

Templom

A régi források „Nosztra” és „Nasdrag” néven említik, először 1262-ben. Gyöngyössy Gergely pálos történetíró 1526 körül írt kódexében ezeket olvassuk: „1352-ben alapította a kegyes Lajos király a nosztrai kolostort, amelyet a legnagyobb jóakarattal és legbőkezűbben akart megajándékozni. Azonban Miklós, az első vikárius visszautasította. Megjelölte az okot is, hogy terhes lenne; nehéz lenne ui. bejutni a szűk kapun. Ezen ok miatt megakadályozta, hogy a kolostorra ily nagy és költséges kiadást fordítson… A kolostor a közelben levő Nosztrának nevezett vár köveiből épült.” Nem lett azonban ezért Nosztra jelentéktelen hely. Volt idő, amikor 300 szerzetes élt a kolostorban. Bonfini „excellentissimum monasterium”-nak nevezi. Kap. Szt. János mondását Ferrarius Zsigmond domonkos történész őrizte meg: „Ha szenteket akartok látni, menjetek Nosztrára.” „Ez volt Nagy Lajos legkedvesebb kolostora.” –olvassuk tovább az említett kódexben. Fényes visegrádi palotájából gyakran járt ide, hogy ima és elmélkedés között merítsen erőt nagy birodalmának vezetéséhez és a maga erősítgetéséhez… Mielőtt indult a velencei hadjáratba, itt jövendölte meg neki nagy győzelmét a Szentéletű Lukács perjel. Egyben azt is jelezte neki, hogy Remete Szent Pál testét is fogadalmához híven megszerzi Velencétől. A legenda szerint itt hajtott dús lombozatba az a hársfacsemete is, amelyet Lukács atya ültetett el a jövendölés emlékére, s amelyet a királyról Lajos fájának neveztek el. A fa a XVI. sz. –ban a törökkel vívott harcban pusztult el.” Lajos király családjának többi tagja is gyakran felkeresi a templomot és a kolostort, amelynek egyik szárnya királyi lakrész volt. Nagy Lajos király kívánságára unokaöccse és nádora, Oppelni László 1382-ben Márianosztráról alapítja a világhírű csensztochowai kolostort és kegyhelyet. Márianosztráról megy 16 pálos Csensztochowába. A beiktatáson megjelenik Gergely generális is Budaszentlőrincről. A nosztrai kolostor kiváltságait Zsigmond, majd Mátyás király is megerősíti. 1535-ben Bálint rendfőnök vezetésével még itt tartják a nagykáptalant. Ugyanezen évben hősiesen védték a koronaőrző Visegrádot, de Esztergom, Vác és Nógrád eleste után, 1535-ben Nosztra is a török pusztítás áldozatává vált. Buda felszabadulása után még 25 évig romokban hever. Az újjáépítés költségeire Széchenyi György prímás 1694-ben 17 000 forintot hagyott. 1711-ben két idehelyezett szerzetes megkezdi az újjáépítést. A középkori kolostor ekkor, ha romosan is, de látható volt. 1729. aug. 14.-én Berényi Zsigmond püspök felszenteli a Hont vármegye támogatásával teljesen berendezett templomot, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az eredeti gótikus szentély megmaradt, de a hajót újra kellett építeni. A főoltár és a hét mellékoltár Häsenmüller János pálos testvér elgondolása. A kegyképet Lascivi Ciprián lengyel pálos festette, az oltárok és szobrok nagy részét maguk a pálosok faragták. Különösen értékes a Krisztus öt szent sebe tiszteletére állított mellékoltár bűnbánó szentek szobraival (pl. Egyiptomi Szent Mária). A török pusztítás után az új kolostor felépítése sokkal több időt vett igénybe. Az alapkőletétel 1725 szept. 2.-án történt. Az építés 1764-ben fejeződött be. Ettől kezdve Nosztra az ország harmadik legjelentősebb kolostora. Itt van a pálos rendi főiskola, igen híres a könyvtára, itt él Ányos Pál és Verseghy Ferenc is. II. József azonban csakhamar feloszlatja a kolostort. A pálosok távozása után P. Tallay Ágoston egyházmegyés papként vezeti az 1786-ban felállított plébániát, utána pedig Török Kristóf, akivel végleg kihalnak a pálos szerzetesek. A községet ettől kezdve egyházmegyés papok gondozzák. A kolostor hosszú ideig üres marad. 1809-ben a nemesi felkelés sebesültjeit ápolják benne, majd katonai raktár. 1850-ben női fegyházzá alakítják át, és a vezetését Vincés-apácákra bízzák. 1950-től férfi fegyház. 1950 után több politikai okok miatt üldözött rabja is volt. Itt működött, mint káplán, majd 1888-92 között, mint plébános Böhm Károly, aki a kivándorló magyarokkal Amerikába költözött és megalapította Cleveland-ban az első magyar plébániát. A műemlék templomot (390m2) külsőleg 1937-ben és 1965-ben tatarozták. Belső festése 1981-ben készült el. Nagy Lajos király mellszobra a templom bejáratánál található.Műemlék jellegű a Kálvária-kápolna és a stációk (1764-1777), továbbá az 1800 körül épült plébániaház, amelyet 1979-ben korszerűsítettek. Árva Vince, plébános, aki a pálos rend tartományfőnöke is volt, Boldog Özséb szenttéavatását is kezdeményezte. E célból imalapot is kiadott a plébánia. A plébánia területén a börtön épületében 1999-ben félig nyilvános kápolna létesült Mater Misericordiae titulussal. A kápolna búcsúja július 3. vasárnapján van.

Nyitvatartás

( 01.01. - 12.31. )
Ünnepek és szentmise idejében.
Forrás: http://www.itthon.hu
Frissítve: 2016-04-21 10:30:09

Látnivalók a környéken

Barokk plébániatemplom

Márianosztra

Fekete Madonna kegyhelye

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom

Márianosztra

Hangulat Étterem

Márianosztra

Éttermünk a falu főterén helyezkedik el, melyet 2000-ben nyitottunk meg. Lényeges átalakítások után 2012 februárjától ismét várjuk kedves vendégeinket, családi éttermünkben. Márianosztra kedves kis fa...

További látnivalók