Andrássy-kastély, Monok

Vár és várrom Kastély Műemlék

A főhomlokzat szimmetrikus elrendezésű, két-két sorban hét-hét ablak néz a kertre. A hátsó homlokzat 2+5+1+5+2 tengelyes ablakosztású. A homlokzatokat osztópárkány tagolja. A kastély földszinti szobái, termei fiókos donga és csehsüvegboltozatúak, az emeleten sík födémes a mennyezet. A főépülethez hátrafelé szárnyépület csatlakozik. A kapubejárattal szembeni nagy földszinti terem az ellenkező oldalon a belső udvar felé nyílik. A kastély körül parkot alakítottak ki.

A XVIII–XIX. században az épület földszintjét a személyzet és kevésbé fontos helyiségek foglalták el. A reprezentatív termeket az emeleten alakították ki. Innen nyílt a díszterem, a lakosztályok, a könyvtár és a kápolna karzata. Az épületben az egyes helyiségeket részint az udvari oldalon végigfutó folyosóról közelítették meg, részint a díszteremből két irányba, egymásba nyithatóan folytatódott a teremsor.

Az ovális alakú díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet egyik jeles alkotása. Mennyezetét és oldalfalait rácsok, kartusok és ballusztrád korlátos festett erkély díszítik. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk. Más részén pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel. A terem négy sarkán a művész a négy világtájat ábrázolja allegorikus formában. Ezek igen lepusztult állapotban maradtak meg. A világtájak közül Európa fiatal nő alakjában mutatkozik, formái még felfedezhetők. A másik két világrészből csak egy teve, illetve egy ló figurája ismerhető fel. A mennyezet közepén festett laternanyílásból géniuszok tekintenek le, az ablaknál csillagokkal a feje fölött Szűz Mária tűnik fel. A világi alakok talán az Andrássy család tagjait rejtik. A díszterem alkotója valószínűleg azonos az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetének festőjével. Az oldalszárny földszinti kápolnáját Andrássy István építtette 1770–71-ben. Ekkor készült a kápolna kupolaterét kitöltő mennyezeti freskó is.

A kastélyt a XIX. századig a tulajdonosok lakták, Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után az épület magára maradt, és lassan pusztulásnak indult. A már rossz állapotú ház 1936-ban a monoki római katolikus egyház tulajdonába került, iskolát alakítottak ki benne. A kastélyban ma is a Kossuth Lajos Általános Iskola működik.

Nyitvatartás

Kossuth Lajos szülőháza

• Monok

Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802. szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

Monaky-kastély

• Monok

A Monaky család kastélya régebbi múltra tekint vissza: mint már említettük, a falu központjában lévő domb tetején 1570–1580 körül épült. Építése a tehetős középbirtokos, Monaky János nevéhez köthető,...

Andrássy-kastély

• Monok

1750 körül épült a nagy- vagy Andrássy-kastély. Az egyemeletes, Andrássy György által építtetett barokk palotát a XIX. században klasszicista stílusban átalakították.

További látnivalók