Református templom, Vilyvitány

További képek

Képek forrása: http://www.itthon.hu

Templom

Vily és Vitány lakosai a reformáció tanait a reformáció térhódítása kezdeti szakaszában elfogadták és a régi templomokban tartották istentiszteleteiket. A vilyi templomot 1763-ban elvette a földesúr a reformátusoktól. Ezután "fábúl" építettek templomot, de amikor ez "megavulván és kicsinek bizonyulván kitoldatott, egy darab része kőből építtetvén, majd ez is nem lévén elég, a népek számához képest megnagyobbíttatott- és kőből épült fel 1771-ben. "1821-22-ben az addigi fatorony helyett kőből építettek tornyot a templom keleti homlokzatához. Ugyanekkor meghosszabbították a templomhajót, majd 1840-ben emelték a falakat, új tetőt építettek rá és a karzatot újonnan építették. A templom ekkor nyerte el végleges formáját. Az egyházközség a XIX.sz-ban és a XX.sz. elején is olyan nagy volt, hogy tagjai megtöltötték a 240 ülőhelyes műemlék templomot. A toronyban 2 harang van. A 350 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1924-ben Budapesten, a 193 kg-osat pedig László Albert 1864-ben Kisgejőcön. Vily és Vitány lakosai a reformáció tanait a reformáció térhódítása kezdeti szakaszában elfogadták és a régi templomokban tartották istentiszteleteiket. A vilyi templomot 1763-ban elvette a földesúr a reformátusoktól. Ezután "fábúl" építettek templomot, de amikor ez "megavulván és kicsinek bizonyulván kitoldatott, egy darab része kőből építtetvén, majd ez is nem lévén elég, a népek számához képest megnagyobbíttatott- és kőből épült fel 1771-ben. "1821-22-ben az addigi fatorony helyett kőből építettek tornyot a templom keleti homlokzatához. Ugyanekkor meghosszabbították a templomhajót, majd 1840-ben emelték a falakat, új tetőt építettek rá és a karzatot újonnan építették. A templom ekkor nyerte el végleges formáját. Az egyházközség a XIX.sz-ban és a XX.sz. elején is olyan nagy volt, hogy tagjai megtöltötték a 240 ülőhelyes műemlék templomot. A toronyban 2 harang van. A 350 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1924-ben Budapesten, a 193 kg-osat pedig László Albert 1864-ben Kisgejőcön.