Aggteleki Nemzeti Park , Aggtelek

További képek

Képek forrása: ww.anp.hu

Túra ajánló Természeti érték Kirándulóhely Nemzeti park

Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, (a Gömör-Tornai-karszt D-i része), hazánk ÉK-i részén található.

A Nemzeti Park törzsterülete 6 kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Szalonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfejlődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható.
A terület éghajlata nedves kontinentális, hosszú nyárral és a Kárpátok közelsége miatt erős hegyvidéki hatással. Ez a térség hazánk egyik leghidegebb tájegysége. Az évi középhőmérséklet 9,1 ºC, a fagyos napok száma 120-130. Az évi napfénytartam kevesebb, mint 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 660 mm. Legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb a március. Ennek megfelelően alakult ki a térség természetes növény és állatvilága.

A karszt legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak, amely Jósvafő közelében ered. Jósvafőn a karszt legnagyobb forrásai – a Jósva-, a Kis- és Nagy-Tohonya- és a Kajta-forrás – táplálják. A Jósva-völgyön több kisebb-nagyobb vízfolyás és a Ménes-patak ömlik bele, míg végül a Bódvába torkollik. A vízgyűjtőterületek a karsztos kőzetek sajátos vízvezetési tulajdonságai miatt nehezen lehatárolhatók. A karsztforrások vízhozama a csapadékviszonyoktól függően igen eltérő és változó. A környék természetes tavai kis területűek és csak néhány méter mélyek. Kialakulásuk szerint lehetnek töbörtavak (Vörös-tó) és víznyelő eltömődésével keletkezett tavak (Aggteleki-tó). Hosszú és intenzív csapadékhullás után, vagy hóolvadáskor agyagos, sík területen, töbrökben, vagy kis mértékben eltömődött víznyelőkben időszakos tavak alakulnak ki. A mesterséges tavak közül a leglátogatottabb a jósvafői Tengerszem-tó. Ugyancsak mesterséges a Ménes-völgyi halastó és a Rakaca-víztározó.

A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsága az oldalágakkal együtt 25,5 km. Ennek egy 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert, kb. 19 km-es szakasza található Magyaroroszágon.
Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang.
A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű Hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlang koncertek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.

E-mail: info.anp@t-online.hu
Forrás: ww.anp.hu
Frissítve: 2017-03-14 08:40:24

Látnivalók a környéken

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995 és 2000)

Aggtelek

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait és képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk kiemelkedő jelentőségűvé...

Felszíni túrák az Aggteleki Nemzeti Parkban

Aggtelek

Az egykori Gömör-Tornai-karszt változatos felszínének növény- és állatvilága rendkívül gazdag. A táj arculatát elsősorban a mészkő alapkőzet és az ún. "karsztjelenségek" határozzák meg. A változatos k...