Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995 és 2000), Aggtelek

További képek

Képek forrása: http://www.vilagorokseg.hu/

Világörökség Túra ajánló Természeti érték Kirándulóhely Nemzeti park

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait és képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk kiemelkedő jelentőségűvé teszi.

A felterjesztés idején regisztrált 712 barlang által alkotott rendkívüli rendszer 56 651 ha védett terület és egy nagyobb védőövezet alatt fekszik Magyarország északkeleti, Szlovákia délkeleti határán. Ma már több mint ezer barlangja ismert. A karsztjelenségek a formák és élőhelyek olyan változatosságát hozták létre, amely biológiai, geológiai és őslénytani szempontból egyaránt jelentős. Mivel a karszt középhegységben és mérsékelt éghajlati feltételek között folyamatosan fejlődött, az üledékek és kövületi felszíni formák bőséges bizonyítékát nyújtják a késő kréta-időszak-beli és korai harmad időszaki trópusi-szubtrópusi éghajlati viszonyoknak, valamint a negyedidőszak eljegesedéseinek idejében lezajlott periglaciális felszínformáló folyamatoknak. A több tízmillió éve formálódó térség kitűnő bemutatója mind a trópusi mind a jégkorszaki körülmények közötti karsztképződésnek, amely nagyon ritka és valószínűleg itt jobban dokumentált, mint bárhol másutt a világon.

A barlangokat különböző alakú méretű és színű, álló és függő cseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítik, attól függően, hogy az oldott mészanyag csepegő, szivárgó, folyó, avagy álló vízből vált-e ki. Az egyedülálló ökoszisztémát alkotó, kiterjedt felszín alatti világ több mint ötszáz barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt élőhelyet, köztük endemikus fajoknak is. A 28 európai denevérfaj közül huszonegyet regisztráltak itt, melyek közül kettő szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A páradús környezet ideális élőhely az olyan kétéltűek számára is, mint a foltos szalamandra. A világörökségi terület túlnyomó része mindkét országban kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll.

A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő, több mint 1200 barlangot magába foglaló egységes karsztterület a mérsékelt égövi közép-hegységi karsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legösszetettebb példája, mely biológiai, geológiai, őslénytani értékekben is rendkívül gazdag. A területen megtalálhatók a trópusi és szubtrópusi klíma-viszonyok között keletkezett felszínformák és üledékek, valamint a negyedidőszak eljegesedéseinek idejében lezajlott periglaciális folyamatok nyomai: több tízmillió év geológiai fejlődéstörténete. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy a barlangok némelyikét már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyéül használta.

A világörökségi terület legjelentősebb barlangja a 26 kilométeres összhoszszúságú Baradla–Domica barlangrendszer, a mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes, aktív patakos barlangja, melyet először egy 1549-ben Baselben Georg Wernher által megjelentetett írás említ.

A karsztvidék további nevezetes barlangjai: a Földvári Aladár- és a Rákóczi 1. számú barlang az Esztramos hegytömbjében; a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang; hazánk második legmélyebb barlangja, a Vecsem-bükki zsomboly, valamint a kiemelkedő hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang.

A szlovák oldalon található Szilicei-jégbarlang a mérsékelt égöv legdélebben elhelyezkedő jeges-barlangja. Az első ízben 1863-ban, a magyar tudományos földrajz megalapítója, Hunfalvy János által megemlített Dobsinai-jégbarlang és környéke 2000-ben lett a világörökségi terület része. Az aktív patakos barlangok mellett a terület gazdag a beszivárgó vizek oldó hatása révén kialakult zsombolyokban (függőleges aknabarlangok), de megtalálhatók itt a felfelé áramló meleg vizek által létrehozott, hévizes formajegyeket mutató barlangok is. A felszín alatti világhoz kapcsolódó jellegzetes felszíni karsztos formakincs kiváló lehetőséget nyújt a felszíni és a felszín alatti karsztfejlődés összefüggésének tanulmányozására.

Figyelembe véve a barlangtípusok, a barlangi formakincs, barlangi képződmények és a kapcsolódó karszt formák változatosságát, valamint a barlangok biológiai, régészeti és földtani jelentőségét, a helyszín a természettudományok kiemelkedő földalatti múzeuma és terepi laboratóriuma.

Forrás: http://www.vilagorokseg.hu/
Frissítve: 2017-04-26 15:41:00

Látnivalók a környéken

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995 és 2000)

Aggtelek

Felszíni túrák az Aggteleki Nemzeti Parkban

Aggtelek

Az egykori Gömör-Tornai-karszt változatos felszínének növény- és állatvilága rendkívül gazdag. A táj arculatát elsősorban a mészkő alapkőzet és az ún. "karsztjelenségek" határozzák meg. A változatos k...

Aggteleki Nemzeti Park

Aggtelek

Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. Az Aggtelek-Rudabányai-heg...